Magnólia Panzió** – szállás Nagypetri

További információk a szálláshelyről

Elszállásolás nagy, kertes, új, különálló házban, 2, 3, 4 és 5 ágyas szobákban, a folyosón fürdőszobával (7 zuhanyzó, 10 WC). A szobák központi fűtéssel vannak ellátva.

Szolgáltatások

• Falusi konyha, biótermékek családi termelésből, méz, bivalytej, juhtej termékek. Félpanziós és egészpanziós ellátás. Kérésre kulcsosházként is működik.
• Konferenciaterem 80 személy számára.
• Csoportok esetén 48 személyt is kényelmesen elszállásolhatunk.
• Gyalogtúra a környező erdőkbe, kerékpártúra, lovaskocsitúra.
• Kirándulási lehetőségek a környező erdőkbe, Almás várához, Kós Károly Varjúvárához, Kalotaszeg és Szilágyság falvaiba, városaiba, valamint Kolozsvárra.
• Székelyföldre kiránduló csoportoknak is biztosítunk szállást.
• Télen lehet szánkózni, akár sízni, pihenni, lovas szánnal sétálni. Kérésre disznótort is lehet rendezni.

Kalotaszeg

„Erdély különleges képződmény a föld testén” – mondja dr. Szádeczky-Kardoss Gyula tudós geológus – s benne Kalotaszeg a magyar nyelvterület egyik legszebb, néprajzilag egyedi, kies oázisa, mind a mai napig szines virága.

Kalotaszeg az erdélyi medence északnyugati részén, a Nyugati Szigethegység keleti oldalán, egy 1.000 km2-t magába foglaló kistáj. Zömében magyarlakta vidék, mely ismert építészete, festményei, kő- és fafaragásos templomai, csodálatos szépségű népviselete révén. Kalotaszegen több mint 30 műemléktemplom található, fatornyokkal, jellegzetes kazettás mennyezettel, kőfaragásos szószékekkel. A leghíresebb kalotaszegi templomok remekművek, amelyeket a XIII–XVII. századok között építettek vagy alakítottak át mai formájukra.

Kalotaszeg az a ritka kivételnek tehinthető tájegység, ahol a megőrzött népművészet és hagyományok egy területen jelentkeznek. Itt még elevenen élnek a népszokások: a karácsonyi kántálás, a betlehemezés, az újév köszöntése, a húsvéti locsolás, a lakodalmi és temetési szokások.

„A kalotaszegi művészet színes, de nem tarka, virít, de nem rikít. Mint a virágos hegyoldali kaszáló”, írta Kós Károly 1932-ben (Kalotaszeg: művészeti fogalom). Kővári László meg 1850-ben ezt írta: „Erdély egy gazdag múzeum, amely számtalan emlékeivel tárja elénk a múltat.”

Nagypetri

Az Alszeg lankás dombjai között, az Almás völgyében húzódó Nagypetri honfoglaláskori település. Első írásos említése 1370-ből származik. Régi királyi birtok volt, s adományozására évszázadokon át a korona tartott jogot. Temploma műemlék, „hegyen épített város”, a XIII-XIV. században épült román stílusban. Jelenlegi formáját a XV. században kapta. A templom eredeti katolikus voltát a szentély északi falában megőrzött fali szentségfülke bizonyítja. A templom a reformáció korában református lett.

Kazettás mennyezetét 1713-ban készítette Zilahi Asztalos István, reneszánsz stílusban.

A templomot kitoldották 1769-ben, mert az eredeti kicsinek bizonyult. A régi kazetták restaurálását, valamint a mennyezet további kazettáinak festését Umling János és fia, Lőrinc végezték el. A kibővítés folytán a templom új szószéket és koronát, új festett úrasztalát kapott. A legénykart renoválták és lefestették. A templom melletti harangláb XVIII. századi zsindellyel fedett szép ácsmunka.

A cinterem faragott kapuja 1855-ben épült, orgonája 1858-ból származik. A lelkészlak Kós Károly tervei alapján a 70-es években épült.

Új imaház-központja a „Barátság háza”, mely vendégházként is működik. 1999. október 3-án szentelte fel Csiha Kálmán református püspök.

Szomszédságában van Almás vára, az egeresi vár és Kós Károly sztánai Varjúvára. A faluban a lelkészcsalád egy új vendégházat is működtet, a „Magnólia” méhész-panziót.

Kapcsolódó kulcsszavak: szállás, vendégház vendégszobák, románia, erdély, kalotaszeg, szilágy megye, nagypetri.